Nagy István

A a 100 magyar agrár innováció 2022 című kiadványban megjelent köszöntője:

Kedves Olvasó!

A magyar mezőgazdaság öröksége és teljesítménye alapján a hazai gazdaság húzóágazata lehet, ezért az elmúlt évtizedekben kötelességünknek tekintettük, hogy a mezőgazdaság versenyképességét mind nagyobb mértékben növeljük. Ennek érdekében jövedelempótló agrártámogatásokat, kedvezményes hitelprogramokat vezettünk be, és ösztönöztük a vállalkozások fejlesztését, a digitalizáció mind szélesebb körű használatát. Mert láttuk, hogy a magyar mezőgazdaság jövője, a gazdák megélhetése nagymértékben attól függ, hogy a takarékos, gazdaságosabb termelést biztosító, korszerű technikai eredményeket miként tudják átvenni, elsajátítani. Az ágazat évről évre innovációalapúvá válik, a digitalizáció eszközei pedig egyre szélesedő körben jelennek meg, amelyek hatékony, precíz művelést tesznek lehetővé. A magyar mezőgazdaság egyik kulcskérdése, hogy tudunk-e élni ezzel a lehetőséggel, tudunk-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A számítógépes háttér, a precíziós műszerek és technológiák alkalmazása ma már elengedhetetlen a sikeres, gazdaságos termeléshez.

Mi, az Agrárminisztériumban abban hiszünk, hogy a széles körben meghirdetett pályázataink révén, a beruházásoknak, támogatásoknak, a vidékfejlesztési és tanyafejlesztési programoknak köszönhetően, egyre nagyobb mértékben járulhatunk hozzá a vidéki emberek értékmegőrző, jövedelemteremtő képességének megerősítéséhez. Az elmúlt 11 évben arra törekedtünk, hogy az agrárgazdaságban működő vállalkozások fejlesztéseihez és innovációihoz egyre szélesebb körben is keretet biztosíthassunk. Ezt jól példázzák a számok: a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2020 között 29 százalékkal nőtt; az egy hektárra jutott hozzáadott érték 2010 és 2021 között 45 százalékkal bővült; s a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége 2010 és 2021 között több mint kétszeresére emelkedett. Vagyis 2010-ben a gazdák 40 milliárd forintot tudtak új gépek vásárlására fordítani, 2020-ban pedig 256 milliárd forintot. Tettük és tesszük ezt azért, mert a fejlesztések jelentősen hozzájárulnak hazánk önellátó képességéhez. Mára már elmondható, hogy a magyar tulajdonban lévő nagy- és kisvállalkozások, családi gazdaságok egyre erősödnek, egyre bátrabban fejlesztenek, egyre többen élnek a pályázati programok nyújtotta lehetőségekkel.

A szolgáltatás és az ipar fontos, de Magyarország azért alapjaiban mezőgazdasági ország, és egy ilyen országban a mezőgazdaságnak húzóágazatnak kell maradnia.

A stratégiában gondolkodó gazdasági szereplőknek pedig be kell látniuk, ahhoz, hogy világpiaci tendenciákhoz igazíthassák versenyképességüket, elengedhetetlenek a technológiai fejlesztések, mert értéket növelni, eredményeket elérni csak úgy lehet, ha beruházásaink során innovatív módon, modern technológiát alkalmazva fejlesztünk. Ehhez pedig minden támogatást igyekszünk megadni. A korábbi 17,5 százalékról 80 százalékra emeltük a vidékfejlesztési támogatásokhoz társuló nemzeti kiegészítő forrás mértékét, ami azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és a várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forintot juttathatunk az agráriumnak. Ez háromszor annyi, mint amennyi eddig volt. Azaz a korábbiakhoz képest jóval nagyobb fejlesztési keretre pályázhatnak majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők. A példátlan mértékű forrásnak is köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. Mert be kell látnunk, a globális piacon is versenyképes agrárgazdaság csak tudás- és technológiai alapú, modern mezőgazdaság lehet.