Dr. Pakucs János
a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
A 100 magyar találmány és fejlesztés 2020 című kiadványban megjelent köszöntője:
Kedves Olvasó!
A digitalizáció valószínűleg jelentősebb hatással bír majd életünkre, mint az elektromosság felfedezése és elterjedése. Az elmúlt évtizedekben olyan mértékű változás, fejlődés ment végbe a világban, amely alapvetően megváltoztatta életünket, mindennapjainkat. Ha visszagondolunk a régmúltra, akkor emlékezhetünk arra, hogy 20 éve még informatikusnak hívták azt a személyt, aki programokat telepített, összehangolta a kivetítést, adatot mentett le, netán videókonferenciát szervezett. Manapság ezek a tevékenységek hozzátartoznak egy átlagos felhasználó mindennapi rutinjához, és a munkahelyeken minimálisan elvártak ezek az ismeretek.
Közhelyszámba megy, hogy az egyének által ma használt informatikai eszközök kapacitásáról évtizedekkel ezelőtt legfeljebb csak ábrándozhattak a szakemberek. Ha összehasonlítjuk a 20 évvel ezelőtti háztartásonként használt digitális eszközeink számát, képességét, illetve a mai helyzetet, akkor egyértelmű a különbség. A háztartások többségében elterjedtek az okos eszközök; telefon, TV, lámpa, játékok és a többi kényelmi eszköz, mint a smart home applikációk. A megbízható és megfizethető internetelérhetőségnek köszönhetően pedig mindenhova magunkkal tudjuk vinni a kis személyre szabott világunkat. A mesterséges intelligencia alkalmazása egyre elterjedtebb, kiszolgálják az igényeinket, beépülnek a mindennapjainkba. A közösségi felületek lehetőséget biztosítanak új ismeretségek kialakítására, illetve a meglévők ápolására, az idő és távolság (hamarosan talán már a nyelv is) egyre kevésbé okoz problémát a kommunikációban.
Habár jelenlég még távolinak tűnhet, de ideje felkészülni arra az időre, amikor az automatizáció térnyerése kiszorítja a munkavállalók egy részét a munkaerőpiacról. Már jelenleg is találhatunk olyan üzemeket, gyártórészlegeket, ahonnan szinte emberi kéz érintése nélkül kerülnek ki a termékek. A robotizáció jövőbeni mértékére vonatkozóan csak találgatások vannak, de az előrejelzések szerint egyre több tevékenységi területet fog érinteni. A folyamatot megállítani nem lehet, viszont megfelelő előrelátással törekedni kell arra, hogy a legjobbat hozzuk ki a változásból.
A technológiai fejlődés ütemétől azonban messze elmaradt a humán képességeink fejlesztése; nem lettünk okosabbak, ügyesebbek, az alapvető igényeink sem változtak, ezekre a területekre nem fordítottunk elegendő figyelmet, energiát. A trendek azt mutatják, hogy számos területen a robotika a mesterséges intelligenciával közösen átveszi majd az emberi tevékenységek egy részét, és sokkal hatékonyabban fogja a feladatokat ellátni, kiváltva ezzel a humán erőforrást.
Mi lesz az emberek szerepe a jövőben? Hogyan tudunk felkészülni és sikeresen alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz? Talán az okos eszközök, személyi szenzorok használatával olyan személyre szabott fejlesztéseket tudunk majd kínálni, amelyek minden embernek a számára leghatékonyabb módon járul hozzá a lehetőségei maximalizálásához. Ehhez a technológiai háttér már ma is nagyrészt biztosított és a jövőben egyre elérhetőbb lesz. Sokkal inkább a cél megfogalmazása és az ehhez szükséges erőforrások biztosítása a kétséges terület. Egyre több magasan kvalifikált, rendszerszemlélettel rendelkező, az újdonságokra nyitott személyre van szükség, akik képesek és hajlandóak is a bonyolult problémákat a többség számára a technológia alkalmazásával egyszerűsíteni.
Mindez azt is jelenti, hogy a piac egyik szegmense dinamikus bővülés előtt áll, egyre nagyobb szükség lesz a személyekre szabott fejlesztésekre. Annak reményében kívánok sok sikeres innovációt, hogy nagy számban lesznek közöttük olyanok, amelyek az emberek fejlesztéséhez is hozzájárulnak.
A 100 magyar találmány és fejlesztés 2020 című kiadványban megjelent írása:
Tudomány, kreativitás, innováció
Az innováció egy folyamat, ami általában a tudományos eredményekből indul, és jelentős kutatás-fejlesztési tevékenység során jöhet létre egy olyan eljárás, technológia, eszköz, berendezés és így tovább, amit aztán később akár egy startup, akár egy kis- vagy nagyvállalat már alkalmazhat. A kreativitás is hasonló, mert kreatív gondolata lehet valakinek, de nem feltétele a megvalósítás, és főleg nem, hogy valami pozitív eredményt hozzon.
A valóságos innováció a társadalom számára mindig valamilyen eredményt hoz, a vállalatoknál pedig többletbevételt, nyereséget eredményez, vagy egyéb, pénzben nem mérhető előnyökkel jár.
Nagyon lényeges természetesen a marketing szerepe, mert ha már létrejött valami, akkor a mindenkori piac visszajelzésére van szükség, hogy milyen irányba menjen tovább a fejlesztés. Magyarországon ma jelentős innovációs eredmények születnek, de ezeket meg is kell találni. Az Innovációs Nagydíj pályázatot is azért hirdetjük meg, hogy felleljük a sikeres innovációs eredményeket, és bemutassuk, megismertessük, elismerjük őket. Ezek annyival jelentenek többet a jelen kötetben szereplő némely korai kutatás-fejlesztésnél, hogy már a további lépcsőfokokat megjárt stádiumban vannak, ahol már a piac visszaigazolta az eredményt.
Az Innovációs Szövetség az említett folyamat minden lépéséhez megpróbál hozzáadni valamit. Tehát a kutatás finanszírozásánál, szabályozásánál, a teljesítmények elismerésénél, vagy éppen – ha a legfrissebb dologról beszélünk – a közbeszerzés alóli mentesítéssel, hogy ne kelljen fél éveket várni a továbbhaladáshoz.
Van olyan K+F+I tevékenység, ami rendkívül hosszú átfutási idejű. A gyógyszerpiaci vagy biotechnológiai kutatások 10–15 évet is igénybe vehetnek, mire egy kutatásból kiindulva piacra kivihető gyógyszer lesz. A másik véglet a rövid átfutási idejű és gyorsan piacra dobható fejlesztések. Erre jó példa az informatika vagy egy kiváló mobilalkalmazás, amikor azonnal használható eredmény jön létre. Ez a fejlesztés fontos terület, mert a világ az automatizálás és – többek között – a mesterséges intelligencia irányába megy, az autonóm vezetést is ezért fejlesztik Magyarországon. A különféle átfutási időkkel türelemmel kell lenni és a finanszírozásnál ezt is figyelembe kell venni.
A fiatalok felé azt üzenném, hogy legyenek kreatívak, gondolkozzanak és próbáljanak újat létrehozni! Mindenképpen a startupok irányába induljanak el, és hozzanak létre olyan műhelyeket, laboratóriumokat, ahol fejlesztenek és alkothatnak valamit. Keressék meg a természettudományi szakköröket, ma már jó néhány iskolában van ilyen. Vannak K+F szakkörök is, ahol az új ötleteket próbálják felszínre hozni a fiatalokból, és megfelelő motivációt, irányt kaphatnak.
Az innovációs teljesítmények létrehozásának útjában ma Magyarországon nem látok akadályokat, mert finanszírozási lehetőség, kockázati tőke van, sőt, túlkínálat van ezekben a forrásokban. Sokkal inkább az ambíció és a motiváció kevés. A tanárokat is motiválni kellene, nekik pedig a diákokat; ez részben anyagi, részben erkölcsi eszközökkel bővíthető. Hiába adunk át kiváló elismeréseket, díjakat esetenként 10–15 tanár részére, miközben nyolc–tízezer természettudományos tanár van az országban, akiknek kezei között százezer fiatal fordul meg. Ha a tanárok jobban motiváltak, akkor motiválni fogják a diákokat is, az általános iskolától az egyetemig.
A motivációt segíthetik az olyan kiadványok is, amelyet az Olvasó most a kezében tart!