Bukovecz Bin

A 100 Magyar Energia és Klíma Innováció 2024 című kiadványban megjelent írása:

Az ég legyen kékebb! A fű legyen zöldebb!

A 2020-as években a világgazdaságban jelentős változások mentek végbe, amelynek alapját képezte a 21. század első éveitől egyre nagyobb aggodalommal hangoztatott klímavédelemi törekvések elvárt eredményeinek elmaradása, valamint a 2020. március hónapban kitört világjárvány által előidézett gazdasági visszaesés.
A gazdasági válság mérséklésének, ellensúlyozásának egyetlen eszköze a gazdasági növekedés, amely századunkban egy teljesen új, eddig soha nem látott, az ipar egészének radikális átalakulását kikényszerítő követelményrendszerrel párosult. Ez az új típusú ipari termelés karbonsemlegessége, azaz a „karbonsemleges növekedés” iparral, technológiákkal szemben támasztott alapkövetelménye.
Napjainkban – több mint 200 év elteltét követően – a történelem legnagyobb ipari és technológiai forradalma előtt állunk. A jelenkori „zöld” innovációs forradalom az ipari forradalmak tekintetében merőben más, mint a többi. Az első ipari forradalom a termelés és termelékenység versenyhelyzetére épült, amelynek keretében a legnagyobb és legfejlettebb iparral rendelkező országok, ezen belül az ipar területén működő vállalkozások egymás közötti versenye zajlott le. A gépesítés, a gőzgépek ipari termelésben való megjelenése olyan versenyhelyzetet teremtett, amely a jelen kor felfogása szerint a gazdaságot érintő robbanásszerű átalakulást idézett elő.
A Kínában lezajló ipari forradalmak két évszázadon keresztül követői voltak az Európában és Amerikában lezajló innovációs fejlődéseknek. Igaz, a híres „négy kínai találmány”, a papír, a selyem, az iránytű és a porcelán forradalmi változásokat idézett elő egyes iparágakban, azonban jellegüket tekintve nem válhattak új ipari forradalmat kirobbantó tényezőkké. A kínai innovációs forradalom az 1980-as évek második felében vette kezdetét, amely merőben más volt, mint az akkor felfelé ívelő Ipar 3.0 automatizálás és robotizálás forradalma. Ezt a változást a „tanulás innovációs forradalmának” is nevezik, amely alapjaiban változtatta meg Kína iparát és jövőbeli fejlődését.
A 21. század kezdetéig végbemenő folyamat rámutatott arra, hogy a „tanulás” az innováció és technológiai fejlődés, egyben egy új ipari forradalom alapköve.
Kína vezető szerepet tölt be a legújabb ipari forradalomban. Ennek legfontosabb kihívása az Ipar 3.0-val és 4.0-val szemben már nem az, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a termelési ráfordításainkat, tovább növelni a termelésünk volumenét. A legújabb ipari és innovációs forradalom célja egy merőben új és globális ipari termelési rendszer kialakítása oly módon, hogy az ipari technológiák mentesüljenek a károsanyag-, kiemelten a karbonkibocsátástól.
Kína a „karbonsemlegesség ipari forradalmában” világviszonylatban élenjáró szerepet tölt be, amelynek perspektivikus részét képezi a CO2-kibocsátást mellőző legújabb gyártástechnológiák, összefoglalóan a károsanyag-kibocsátástól mentes új ipari termelési rendszerek kínai–magyar innovációja.
A két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott GREE Electric Appliances LTD-TOSOT jelmondat az új ipari forradalom jelmondatává vált: „Az ég legyen kékebb! A fű legyen zöldebb!”
Ebben a jelenkori ipari forradalomban a „tanulás” továbbra is az innováció kulcseleme, amelyben Kína 2022-ben a „példát adók sorába” lépett elő.