dr. Antos László

A 100 magyar találmány és fejlesztés 2021 című kiadványban megjelent írása:

Forrás és folyam

Csak azután számíthatunk innovációs sikerre, azaz egy újdonság elterjedésére, miután azt a lehetséges felhasználók körével megismertettük. Tehát innováció, természetéből adódóan, nem létezhet terjesztés, illetve kommunikáció nélkül. A TOP 100 Media kiadványai is az utóbbira vállalkoznak.

Egy kutatás-fejlesztési eredmény ismertté tétele egészen más típusú feladat, mint a megalkotása. Az elmélyülést igénylő alkotómunkát tekinthetjük (képletesen szólva) egy függőleges irányú folyamatnak: az ismeretek mélyéről, az összefüggések feltárásával új, életképes dolgot hozunk felszínre. A megismertetés folyamata ezzel szemben – a hasonlatnál maradva – vízszintes irányú: a létrehozott új eredményt terjeszti, közvetíti a felhasználók közegében.

Két különböző típusú, de az innovációhoz egyaránt szükséges folyamatról van tehát szó. Félrevezető, ha egy innovációs siker esetén nem hangsúlyozzuk mind a kettőt. James Watt gőzgépe − amely Newcomen gőzgépének továbbfejlesztése − pl. aligha terjedt volna el Matthew Boulton (birminghami gyáros és mérnök) nélkül, aki társult Watt-tal, és felhasználta minden vagyonát, illetve szervezőkészségét a gőzgép kereskedelmi sikere érdekében. A Szilícium-völgyben természetes, hogy a fejlesztők mellett kiállítási tablóra kerülnek azok a befektetők is, akik jövőbe látó beruházásukkal lehetővé tették egy-egy fejlesztés széles körű elterjesztését, egy-egy kezdő vállalkozás növekedését.

Azonban nem csak új vállalkozás indításában lehet gondolkodni, sőt! Az innovációk döntő része technológiaátadás, idegen szóval technológiatranszfer révén valósul meg. Az is talán kevésbé ismert, hogy általában véve (kivételek persze vannak) nem az úttörő jellegű innovációk hajtják a kiemelkedő gazdasági hasznot nemzetgazdasági szinten, hanem az ún. meglévő piac számára új innovációk. Ez tulajdonképpen természetes is, a felhasználói kör megvan, nem kell piacot építeni, nem kell a terjesztésbe, kommunikációba nagy energiát fektetni.

Nemcsak új termékek, szolgáltatások esetén elengedhetetlen a terjesztés, a kommunikáció, hanem az innovációs szemlélet, az innovatív gondolkodás terjesztésének esetében is. Annál is inkább, mert nem vagyunk eléggé tudatában annak, hogy az innováció sokkal nagyobb szerepet játszott, illetve játszik a társadalmakban, mint ahogy azt a krónikások leírták, vagy ahogy az átlagos vélekedés beállítja. Gondoljunk a haditechnikára vagy akár az impresszionistákra! Nem azért nem festettek Európában a XIX. sz. előtt a természetben, mert a művészeknek nem jutott eszébe, hanem azért, mert előtte nem voltak minőségi, hordozható festékek.

Az innováció megértését, terjedését egyébként bizonyosan az is elősegítené, ha lenne olyan magyar kifejezés, mely közérthetően visszaadná ennek az idegen szónak a pontos jelentését – „Az információ csak akkor hasznos, ha meg lehet érteni˝ (Muriel Cooper). Erre egy alternatíva az újdonságművelés mint kifejezés.

Az innováció iránti érdeklődés felkeltésének egyik legfontosabb közege a közép- és felsőfokú oktatás. A tanárok, professzorok hozzáállása, példája nagy ösztönzőerő. Jelentős szerepet játszanak ugyanakkor a szakmai, civil kezdeményezések is, olyanok, mint pl. a három évtizede, a Magyar Innovációs Szövetség által szervezett, a leginnovatívabb vállalkozásokat és a legtehetségesebb fiatalokat elismerő Innovációs Nagydíj Pályázat, valamint az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny.