dr. Csuhaj V. Imre

A 100 legérdekesebb magyar innováció 2018 című kiadványban megjelent írása:

Az innováció esete a „magányos farkassal”

Mi jut a legtöbb ember eszébe az innováció szó hallatán? Valószínűleg nagy, világmegváltó ötletek és – már-már művészi szinten – kreatív, alkotó emberek, igazi feltalálók, újítók. Mint Steve Jobs vagy Elon Musk, akik törekvéseikkel új fejezeteket nyitnak egy-egy iparág vagy akár az egész emberiség történetében.

Pedig legalább ennyire fontos hozzávalói a receptnek azok a támogatók, követők, akik elsőként az újítások és kitalálóik mellé állnak. „Az igazi hősök azok, akik elfogadják az új ötleteket” – írja tavaly megjelent könyvében David Gluckman marketing- és termékfejlesztési szakértő, a világ egyik leghíresebb itala, a Baileys megalkotója. Ő itt az ötletét megvalósító vállalat, az IDV (ma Diageo) egyik vezetőjére gondolt, aki elsőként állt a termék mellé, de persze más is betöltheti az első követő fontos szerepét.

Az alapító csapattagok és az első ügyfelek mellett egy befektető is lehet ilyen „hős”. Gyakorlatilag erről szól a tőkepiac: aktívan keresni azokat az innovatív ötleteket, vállalkozásokat, amelyek újításaikkal alakíthatják a jövőt, és melléjük állni – nemcsak pénzzel, de adott esetben tanácsokkal és magával a bizalommal is. Elsősorban tehát nem a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani ilyenkor a befektető (bár a várt hozam elérése mindig fontos szempont), hanem módot, lehetőséget teremt másoknak az újításaik kidolgozására és elterjesztésére. Meggyőződésem, hogy ilyen fajta bátorság és alázat nélkül nincs innováció, egyedül, befektetői támogatás nélkül a legjobb ötletek és a legnagyobb innovátorok is elsüllyednek.

Ebben látom az állami tőke szerepét is. A hazai kis- és középvállalkozói szektor tele van olyan cégekkel, amelyek nem feltétlenül elégítik ki a magánbefektetők hozam- és kockázatétvágyát, ám mégis hosszú távú, dinamikus növekedésre képesek, és néhány éven belül a magyar gazdaság gerincét alkothatják. Portfóliócégeink közül ilyen például az Ipar 4.0 területén működő AXS Motionsystem, amely gyártósorokat segít tökéletesíteni az emberi mozgás hatékonyságának elemzésével, de említhetném divatipari befektetéseinket is, mint az Áeron vagy a pécsi kesztyűgyártást megújító Szilvio – itt talán még fontosabb minden nap újat mutatni, mint az információtechnológiai szektorban! Szabad ilyen cégeknek partnerek nélkül maradni?

Hét év alatt 90 befektetéssel, illetve a hazai startup-ökoszisztéma létrehozásában való aktív közreműködéssel a hátunk mögött hiszem, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő – immár négy tőkealap és 63 milliárd forint felett diszponálva – a továbbiakban is sikeresen tudja támogatni a magyar kkv-k innovációs tevékenységeit, az induló vállalkozásoktól kezdve egészen a tőzsdére igyekvő cégekig. Piaci jellegű üzleti modellel, transzparens befektetési politikával és a felhalmozott szakértelemmel az állami tőke be tudja tölteni az innovációt katalizáló szerepét; mi továbbra is ezen fogunk dolgozni.

Remélem, a kiadvány sokakat inspirál majd új ötletekre, és hogy a megfelelő partnereket is megtalálják majd ezek megvalósításához!