Dr. Radics Kornélia

A 100 magyar agrár innováció 2022 című kiadványban megjelent írása:

A halak és a víz

Két fiatal hal úszik a vízben. Egyszer csak szembejön egy idősebb hal és odabiccent nekik: „Helló, srácok! Milyen a víz?” A két ifjú hal összenéz: „Mi a fene az a víz?”

David Foster Wallace amerikai író fenti példázata arra utal, hogy életünk legnyilvánvalóbb és legfontosabb valóságait a legnehezebb meglátni vagy szavakba önteni. Mint a halak számára a víz, számunkra, meteorológusok számára az innováció az a természetes éltető közeg, amely nélkül sem a meteorológia története, sem a jelenlegi gyakorlata nem volna elképzelhető. Lelkes emberek időjárási feljegyzéseitől, ilyen-olyan egyedi mérésektől jutottunk el a globálisan összehangolt szárazföldi, magaslégköri, óceáni és műholdas mérésekre kiterjedő megfigyelő hálózatok üzemeltetéséig, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelő adatokkal rendelkezzünk az időjárás és az éghajlat előrejelzéséhez.

A mérőrendszerek fejlődése töretlen. Nem csupán globálisan, de nálunk, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál is. Csak a közelmúlt történése, hogy megújítottuk a villámdetektáló rendszerünket, fejlesztettük a polgári repülőterek meteorológiai kiszolgálását, és két helyszínen már automatikusan tudjuk indítani a magasabb légrétegek megfigyelésére szolgáló rádiószondáinkat, ráadásul már nemcsak a felfelé haladó, de a lefelé zuhanó szondák mérései is hasznosulnak. A Mecsekben tavaly telepített radarral kiegészülve már öt elemből álló modern radarhálózat támogatja a veszélyjelzéseket vagy akár a jégkár mérséklését.

1963-ban még óriási karácsonyi ajándék volt, hogy egy európai központban meteorológiai műholdképet tudtunk előállítani. S lám, szűk 60 évvel később már a harmadik generációs meteorológiai műholdrendszer felbocsátására készülünk, ami nyilvánvalóan nem volna lehetséges a nemzetek együttműködése nélkül. A meteorológiára amúgy is jellemző a példás, az egész világra kiterjedő, innovatív intézményi, szakmai együttműködés: összedobjuk az adatainkat, a pénzünket, a számítástechnikai kapacitásunkat, a legjobb koponyáinkat. És ennek meg is van az eredménye: a tudományos és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban az öt–hétnapos prognózisok szinte ugyanolyan pontosak, mint 20 évvel ezelőtt a kétnapos előrejelzések. Hiszünk abban is, hogy az adataink mások számára is értékesek, akár további értékteremtést is ösztönözhetnek, ezért tettük azokat mindenki számára elérhetővé a nyílt adatpolitikánk keretében.

Az elmúlt 50 évben az időjárási katasztrófák kétmillió ember életét követelték, de az egyre pontosabb korai veszélyjelzéseknek és az információk hatékony terjesztésének hála, a halálesetek száma jelentősen csökken. Sokat segítenek ebben az információáramlást forradalmasító mobiltelefonos időjárási applikációk, mint amilyen az OMSZ Meteora alkalmazása is.

Az éghajlatváltozás azonnali összehangolt cselekvést követel az egész emberiségtől. Egyrészt alkalmazkodnunk kell az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségekhez, másrészt innovatív megoldásokra lesz szükség a kibocsátások radikális csökkentéséhez a gazdaságban, sőt a saját életvitelünkben is. Lesz dolgunk.

Hogy milyen a víz? Jó. Izgalmas.