Grasselli Norbert

A 100 legérdekesebb magyar innováció 2018 című kiadványban megjelent írása:

Helyzetkép a magyar innovációról

A digitalizáció valószínűleg jelentősebb hatással bír majd életünkre, mint az elektromosság felfedezése és elterjedése. Az elmúlt évtizedekben olyan mértékű változás, fejlődés ment végbe a világban, amely alapvetően megváltoztatta életünket, mindennapjainkat. Ha visszagondolunk a régmúltra, akkor emlékezhetünk arra, hogy 20 éve még informatikusnak hívták azt a személyt, aki programokat telepített, összehangolta a kivetítést, adatot mentett le, netán videókonferenciát szervezett. Manapság ezek a tevékenységek hozzátartoznak egy átlagos felhasználó mindennapi rutinjához, és a munkahelyeken minimálisan elvártak ezek az ismeretek.  

Közhelyszámba megy, hogy az egyének által ma használt informatikai eszközök kapacitásáról évtizedekkel ezelőtt legfeljebb csak ábrándozhattak a szakemberek. Ha összehasonlítjuk a 20 évvel ezelőtti háztartásonként használt digitális eszközeink számát, képességét, illetve a mai helyzetet, akkor egyértelmű a különbség. A háztartások többségében elterjedtek az okos eszközök; telefon, TV, lámpa, játékok és a többi kényelmi eszköz, mint a smart home applikációk. A megbízható és megfizethető internetelérhetőségnek köszönhetően pedig mindenhova magunkkal tudjuk vinni a kis személyre szabott világunkat. A mesterséges intelligencia alkalmazása egyre elterjedtebb, kiszolgálják az igényeinket, beépülnek a mindennapjainkba. A közösségi felületek lehetőséget biztosítanak új ismeretségek kialakítására, illetve a meglévők ápolására, az idő és távolság (hamarosan talán már a nyelv is) egyre kevésbé okoz problémát a kommunikációban.

Habár jelenlég még távolinak tűnhet, de ideje felkészülni arra az időre, amikor az automatizáció térnyerése kiszorítja a munkavállalók egy részét a munkaerőpiacról. Már jelenleg is találhatunk olyan üzemeket, gyártórészlegeket, ahonnan szinte emberi kéz érintése nélkül kerülnek ki a termékek. A robotizáció jövőbeni mértékére vonatkozóan csak találgatások vannak, de az előrejelzések szerint egyre több tevékenységi területet fog érinteni. A folyamatot megállítani nem lehet, viszont megfelelő előrelátással törekedni kell arra, hogy a legjobbat hozzuk ki a változásból.

A technológiai fejlődés ütemétől azonban messze elmaradt a humán képességeink fejlesztése; nem lettünk okosabbak, ügyesebbek, az alapvető igényeink sem változtak, ezekre a területekre nem fordítottunk elegendő figyelmet, energiát. A trendek azt mutatják, hogy számos területen a robotika a mesterséges intelligenciával közösen átveszi majd az emberi tevékenységek egy részét, és sokkal hatékonyabban fogja a feladatokat ellátni, kiváltva ezzel a humán erőforrást. 

Mi lesz az emberek szerepe a jövőben? Hogyan tudunk felkészülni és sikeresen alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz? Talán az okos eszközök, személyi szenzorok használatával olyan személyre szabott fejlesztéseket tudunk majd kínálni, amelyek minden embernek a számára leghatékonyabb módon járul hozzá a lehetőségei maximalizálásához. Ehhez a technológiai háttér már ma is nagyrészt biztosított és a jövőben egyre elérhetőbb lesz. Sokkal inkább a cél megfogalmazása és az ehhez szükséges erőforrások biztosítása a kétséges terület. Egyre több magasan kvalifikált, rendszerszemlélettel rendelkező, az újdonságokra nyitott személyre van szükség, akik képesek és hajlandóak is a bonyolult problémákat a többség számára a technológia alkalmazásával egyszerűsíteni. 

Mindez azt is jelenti, hogy a piac egyik szegmense dinamikus bővülés előtt áll, egyre nagyobb szükség lesz a személyekre szabott fejlesztésekre. Annak reményében kívánok sok sikeres innovációt, hogy nagy számban lesznek közöttük olyanok, amelyek az emberek fejlesztéséhez is hozzájárulnak.

A 100 magyar találmány és fejlesztés 2020 című kiadványban megjelent írása:

Science Shop – Innovációs bolt?

Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozunk a fake news, fake science kifejezésekkel. Ezek olyan „álhíreket” vagy „áltudományos” publikációkat jelölnek, amelyeknek nincs valós vagy tudományos alapjuk. Egy-egy ilyen álhír komoly károkat tud okozni a tudományos eredmények elfogadásában, hasonlóan az olyan áltudományos eredményekhez, amelyek nem kutatási eredményeken alapulnak.

A tudománynak tovább kell nyitnia a nagyközönség felé, hogy elmagyarázza, mennyire fontos az eredmények megalapozottsága, és bemutassa azok hasznosságát a mindennapi életben. Erre jött létre egy új kezdeményezés, a Science Shop.

A Science Shop egy olyan keretrendszer, amely segíti a társadalmat, hogy megfogalmazza problémáit a kutatók felé, illetve a kutatókat, hogy ne csak más kutatók által feltett kérdésekkel foglalkozzanak. Cél, hogy a kutatók, a kutatások olyan valós problémákat oldjanak meg, amelyek az embereket a mindennapokban foglalkoztatják.

A Science Shop tehát nem „innovációs bolt”, hanem a „participatory research”, azaz a közös részvételen alapuló kutatás egyik eszköze. Ezen keresztül kapcsolódhatnak be a civil szervezetek, helyi közösségek vagy magánszemélyek a kutatásokba.

Természetesen olyan lehetőség is van, hogy egy kutató civilek segítségével kiterjessze kutatását nagyobb területre, ezáltal nagyobb lefedettséget érve el. Jelenleg a Bay Zoltán Kutatóközpont Science Shopja lehetőséget biztosít egy olyan európai kutatásba történő bekapcsolódásra, ahol európai folyók szennyezettségét, vízminőségét vizsgálhatja bárki egy egyszerű laborkészlet segítségével. Az eredményeket egy központi adatbázisban tárolják, és rendszerezés, elemzés után hozzáférhetővé teszik mind a döntéshozók, mind a nagyközönség számára.

Egyik legérdekesebb esetünk az volt, amikor egy idős úriember keresett meg minket, aki a régi lakásuk felújítása során egy titkos üregben néhány titokzatos palackra bukkant. A sejtése az volt, hogy királyvízben feloldott aranyat tartalmaz, amit így próbáltak elrejteni a megszálló csapatok elől a háziak a második világháború idején. Kémiai laborunk némi vizsgálódás után megállapította, hogy sajnos nem igazolódott be a teória, az üvegekben valamilyen alkoholtartalmú ital volt.

A Bay Science Shop legújabb kezdeményezése a körforgásos gazdasághoz kapcsolódik. Ennek keretében iskolákat keresünk meg és az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről tartunk előadást, amelynek keretében a gyerekek is elmondhatják ötleteiket, kezdeményezéseiket ebben a témában. Ezeket az ötleteket szeretnénk majd összesíteni és a megfelelőket kutatási témaként tovább feldolgozni. Ha a kutatások eredményre vezetnek, akkor a Science Shop keretében egyszerű és könnyen érthető formában visszajelzünk a szélesebb társadalom felé.

(Amennyiben szeretne bekapcsolódni a Science Shop munkájába, kérjük, itt jelentkezzen: scienceshop@bayzoltan.hu)

A 100 magyar találmány és fejlesztés 2021 című kiadványban megjelent írása:

Fenntartható válaszok a nyersanyaghiányra

2021 második felében jelentősen befolyásolta a világgazdaságot a chiphiány, a félvezetők és egyéb nyersanyagok hiánya. Európát ez különösen érzékenyen érinti, hiszen sok, az európai termelés számára nélkülözhetetlen nyersanyag a mi kontinensünkön nem érhető el. Az Európai Unió néhány évvel ezelőtt létrehozta Európa legnagyobb innovációs közösségét a nyersanyagágazatban, az EIT Raw Materials közösséget, melynek a Bay Zoltán Kutatóközpont is tagja. A közösség célja, hogy az ún. kritikus nyersanyagok esetében biztosítsa az európai feldolgozóipar globális versenyképességét, valamint az erőforrás-hatékony, fenntartható társadalomra való átállást. Az EIT Raw Materials olyan Európát tesz lehetővé, amely ipari erejét a nyersanyagok költséghatékony, biztonságos és fenntartható ellátására és felhasználására alapozza.

A Bay Zoltán Kutatóközpont több európai vállalattal, egyetemmel és kutatóintézettel együttműködve vesz részt kutatás-fejlesztési programokban, amelyek elősegítik, hogy Európa és Magyarország nyersanyagellátása fenntarthatóan biztosított legyen. Ennek keretében végezzük használt napelemek és gumiabroncsok újrahasznosítását, vagy részt veszünk ún. „városi bányászati” kutatásokban, amikor régi hulladéktelepek újra feltárását, újrahasznosíthatóságát vizsgáljuk, akár biológiai módszerek segítségével.

Az elmúlt években folytatott műanyag-technológiai kutatásaink – különösen a lebomló műanyagok és a biopolimerek területén – rendkívül időszerűvé váltak a pandémiás időszakban, amikor napi szinten több tonna műanyag maszkot és kesztyűt használunk el világszinten. Ezeknek az eszközöknek a környezetbarát, fenntartható gyártástechnológiája és használat utáni újrahasznosítása, lebontása az egyik legaktuálisabb kutatásfejlesztési téma.

Idén négy alapító taggal megalakítottuk a Bay Zoltán Nemzeti Kutatóintézet-hálózatot, melynek a Bay Zoltán Kutatóközpont mellett tagjai még az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft., röviden ÉMI, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., azaz a KTI, illetve a Zalaegerszegen működő Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE. A Hálózat elsődleges küldetése, hogy ipari alkalmazott kutatással segítse elsősorban a magyar, de akár a környező országok vállalatait olyan megoldások kidolgozásában, amelyek az adott vállalkozás saját csapatának erejét és tudását meghaladják. Rövidtávú célja, hogy Magyarország teljes felületét le tudja fedni alkalmazott kutatás-fejlesztési pontokkal. Hosszútávon pedig az a cél, hogy Magyarország a jelenlegi transzformációs állapotából – ami a klasszikus gyártási fázist jelenti – egy innovatív fejlesztési országgá alakuljon sok mérnökkel és sok kutatás-fejlesztési vállalkozás kiépítésével. A Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-hálózatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, német példa alapján hoztuk létre, a német Fraunhofer Hálózat példájára.

100 magyar agrár innováció 2022 című kiadványban megjelent írása:

Fenntartható, körforgásos és bio

2021-ben az Európai Zöld Megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, a Biogazdaság Stratégia és más kapcsolódó stratégiák is kiemelték a fenntartható, körforgásos biogazdaság fontosságát. Az EU zöld megújulás (Green Recovery) programja egyfajta keretet jelent a döntéshozók számára, míg a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) globális kötelezettségvállalással kapcsolatos, 2030-ig elérendő célokat mutatnak be, magukba foglalva a biomassza alapú gazdasággal kapcsolatos célokat is. Az EU-s stratégiák mentén alakuló hazai szakpolitikák kidolgozását támogatva, a szakértői tevékenység mellett, vállalkozásokkal közösen alakítunk ki regionális innovációs jó gyakorlatokat.

A Bay Zoltán Kutatóközpont Biotechnológia Divíziója az elmúlt évtizedekben tudatos és célzott szakmai fejlődéssel, speciális biotechnológiai eljárások kutatásával három területen vált hazai szinten meghatározó szereplővé: bioremediáció (felszín alatti, szerves eredetű szennyezések mikrobiológiai kezelése), bioeconomy (biomassza alapú gazdálkodás), másodlagos nyersanyagok hasznosítása.

A szerves szennyezések mikrobiológiai kezelése szolgáltatási és szakértői tevékenységet foglal magában. A felszín alatti szerves összetételű szennyezések mikrobiológiai lebontásának megoldásához és nyomon követéséhez speciálisan kialakított módszertanok és eszközpark áll rendelkezésre megrendelőink/partnereink számára. Újdonság a bioremediációhoz kapcsolódó eszközök fejlesztése és gyártása (szenzorika és beavatkozási rendszerek).

Bioeconomy szakterületünk alapvetően az agrárium fejlesztési igényeit veszi célba, szem előtt tartva a körforgásos gazdaság fogalomrendszerét, melyet az Európai Unió mint lehetséges és követendő gondolkodásmódot és cselekvési irányt javasol a fenntartható gazdálkodás jegyében, más iparágak előremutató és illeszkedő technológiai újításait is alkalmazva.

A fejlesztések során főleg mikrobiológiai alapú kutatásokat végzünk, melyek célja valamilyen, az agráriumban megfogalmazott probléma megoldása (talajerőforrás-pótlás; növényi biomasszahozam-fokozás; takarmányozási kérdések és ezek horizontális támogatása). A célzott kutatások mellett részt veszünk a hazai és nemzetközi szakmapolitikai irányok kialakításában is.

A Biotechnológiai Divízió másodlagos nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai irányának megalapozását és elindítását alapvetően piaci igények és nemzetközi trendanalízisek indukálták. A most még környezetvédelmi szempontból károsnak és veszélyesnek definiált bányameddők és hulladéklerakók nyersanyagforrásul is szolgálhatnak megfelelő technológiák alkalmazása esetén. Ilyen lehetséges eszköz a biológiai bányászat, a biomining. A szakterület másik kiemelt célja a biomassza eredetű hulladékok, melléktermékek újrahasznosítása, termékké alakítása. Itt főleg a növényi melléktermékek hasznosítása a cél, ahol az adszorbens fejlesztések, hatóanyag-kivonások szerepelnek tevékenységként.