Harsányi Gábor

A 100 magyar találmány és fejlesztés 2020 című kiadványban megjelent írása:

Innováció – egy új érték megteremtése

Manapság nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk az „innováció” vagy „kutatás-fejlesztés” kifejezésekkel. Mindezek a mai megfogalmazásban egészen nagy témakört is lefedhetnek, hiszen innováció lehet egy új termék létrehozása, egy új gyártási módszer, vagy egy teljesen új szolgáltatás bevezetése is.

Régebben a vállalkozások már az innováció szó hallatán legyintettek, mondván, ők ehhez túl kicsik, nincs semmi ilyen ötletük, vagy nincs rá elég forrásuk, ez inkább a nagyok játéka. Hála Istennek ez a magatartás már kezd szertefoszlani, és egyre nagyobb nyitottságot tapasztalunk a cégek irányából. Felismerték, hogy milyen lehetőségek is rejlenek ebben az egyetlen kis szóban, amelyekkel sikerre vihetik ötletüket, álmaikat, növelhetik versenyképességüket.

A 2014–2020-as pályázati ciklusban a kormány több mint 1000 milliárd forint forrást – mind hazai, mind uniós költségvetésből – különített el arra, hogy a hazai vállalkozások jobban kihasználhassák innovációs képességeiket, könnyebben megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket. Találkozhattunk tisztán vissza nem térítendő, valamint hitellel kombinált felhívásokkal is. Támogatást lehetett – és várhatóan a jövőben is lehet – igényelni kísérleti fejlesztésre, ipari kutatásra, az elszámolható költségek közé tartoztak továbbá a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, eszközbeszerzés költségei, valamint az immateriális javak beszerzésének díja is.

Hogyan is néz ki ez számokban? Vegyük példának a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2. prioritását, ami a vidéki térségek vállalkozásait támogatja innovációs tevékenységek megvalósításában. Az elmúlt időszakban közel 4300 projektet ítélt sikeresnek az elbíráló hatóság, amely több mint 470 milliárd forint támogatást jelentett összességében a vállalkozásoknak. Persze a Közép-magyarországi Régió 1000 nyertes pályázatáról se feledkezzünk el, amely nem kevesebb, mint 102 milliárd forinttal segítette a kedvezményezetteket. Mindezeken felül pedig hazai források is rendelkezésre állnak, hiszen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szintén bőven hirdetett nyertes projekteket.

Amellett, hogy ilyen nagy keretösszegben érhetők el az innovációs célok megvalósítására támogatási lehetőségek, nem szabad elfeledkezni, hogy egy vállalkozás számára milyen további előnyökkel járhat az ilyen projektek megvalósítása. Nagyban hozzájárulnak a vállalkozás piaci pozíciójának erősítéséhez a fejlesztéssel együtt járó pozitív hatások, úgymint márkaerő-növelés, piacszerzés, versenypozíció javítása és nem utolsósorban jobb munkaerő-retenció a magasan kvalifikált munkavállalók körében.

A piaci hasznok mellett további fiskális hozadéka is lehet egy innovációs projekt megvalósításának, hiszen innovációs járulékot, társasági adóalapot, helyi iparűzési adóalapot és szociális hozzájárulást csökkentő tétel lehet, valamint bizonyos esetekben fejlesztési adókedvezményt igényelhetünk utána.

A fentiek figyelembevételével már nem is érthető, hogy a haza KKV-k miért ódzkodtak eddig az innovációs projektek megvalósításától.