Jörg Bauer

A 100 magyar találmány és fejlesztés 2020 című kiadványban megjelent írása:

Innovációs forradalom 100 éve és ma

A 21. század diszruptív technológiái által jelentett kihívásra a magyar gazdaságnak és minden egyes vállalatnak választ kell találnia. Ma Magyarország az 1896-os, 1918-as vagy 1989-es évhez hasonlóan újradefiniálni készül szerepét a világban, és úgy tűnik, a globalizáció az ellátási láncok regionalizálódása felé tart. Ez lehetőséget ad, hogy kihasználja jó infrastruktúráját és földrajzi elhelyezkedését, és egyfajta „Európában Európáért” – sőt, akár „az EMEA térségben az EMEA térségért” – központtá váljon.

Egyre fokozottabb figyelmet kapnak azok az ágazatok, technológiák és az olyan trendek, mint a közösségi gazdaság, amelyeknél valós esélye van az ipari örökségen, földrajzi fekvésen, egyes kisebb kiválósági területeken alapuló versenyképességnek. A 19. század végéhez hasonlóan Magyarországnak ismét esélye van a nagy ugrásra, ha diszruptív technológiákba fektet be. Ezzel kiaknázhatná képességeit és erősségeit, és a gazdaságot gyorsan növekvő technológiák felé terelhetné.

Az egyre több hozzáadott értéket képviselő tevékenységet Magyarországra telepítő, hosszú távon gondolkodó stratégiai befektetők és az egyetemek válhatnak az új innovációs ökoszisztéma magjaivá. Az egyetemi klaszterek kiépülhetnek olyan digitális technológiák köré, mint orvostechnika, sportok, mesterséges intelligencia, lézertechnológia, intelligens megoldások.

Ezzel párhuzamosan a Tungsramnak is újra fel kell találnia magát innovatív világítástechnikai és csúcstechnológiai vállalatként, ahogy tette azt már több alkalommal történelme során.

A Tungsram alaptechnológiáját egyre erőteljesebben kiszorítja a világítástechnikai ágazat elmozdulása a LED felé, ezért technológiai és gyártókapacitását a világítástechnológia határterületein építi ki. Szisztematikusan keresi vertikálisan integrált ellátási láncának és szilárd, globális disztribúciós hálózatának alternatív lehetőségeit is, hogy dinamikusan növekvő üzletágakba léphessen be.

Vállalatunk jövője azon a néhány gondosan megválasztott területen múlik, amelyeken a világ élvonalát képviselheti. Egy ilyen, piaci résre építkező stratégia megvalósításához elengedhetetlen egy erős üzleti, tudományos és nyilvános hálózat létrehozása, valamint a hazai piac kihasználása fontos referenciaprojektek megvalósítása és a stabilitás kialakítása érdekében.

A Tungsram egyike volt az első vállalatoknak Magyarországon, akik szisztematikusan építettek ki integrált ökoszisztémát, és támogattak koncentrált alkalmazott kutatásokat, amelyekre aztán a vállalat horizontális növekedése során is támaszkodott. A világítástechnika és átfogó infrastrukturális projektek kivitelezése terén szerzett tapasztalatai és gyártói képességei alapján új lehetőségeket épít ki a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, pl. a kertészet vagy az intelligens városok terén (mindkettő a Big Data és a mesterséges intelligencia előnyeire épít). Ahogyan a két világháború között, a Tungsram jövője is azokon a stratégiai döntéseken múlik, hogy megfelelő kutatólétesítményekbe fektet-e be, és megfelelő fókuszterületeket választ-e magának. Ezek ugyanazok a stratégiai döntések, amelyeket Magyarországnak is meg kell hoznia.

Ma még mind Magyarország, mind a Tungsram ki van téve a világjárvány gazdasági hatásainak, de már most világos, hogy a siker azokra vár, akik innoválnak, és akikben megvan a képesség és rugalmasság, hogy megsejtsék, milyen irányban változik meg a világ – akár tartósan. Bár ilyen viharos időkben nehéz feladat, a globális gazdaság normalizálódása után alapvető fontosságú lesz a növekedéshez a befektetés az innovációba, egyetemi kapcsolatokba, kkv-ba és startupokba integrált ökoszisztémák formájában.