Prof. Dr. Gyuricza Csaba
a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója
A 100 legérdekesebb magyar innováció 2018 című kiadványban megjelent írása:
Innovációs forradalom a mezőgazdaságban
Ma a mezőgazdaság az egyik legrohamosabban fejlődő ágazat a világban, és emiatt az innováció létszükséglet. A versenyképesség feltétele, hogy mindenki, aki mezőgazdasággal foglalkozik, az innovatív új megoldásokat alkalmazza. Aki ebben a tekintetben lemarad, az véglegesen elveszíti a versenyképességét.
Amióta betört az informatika, a digitalizáció a mezőgazdaságba, azóta olyan léptékű a változás és a fejlődés, amire soha nem volt példa. Már nem utópisztikus elképzelés, hogy traktorok vezető nélkül működjenek, hogy műholdon keresztül kapjanak jeleket a különböző eszközök mezőgazdasági munkákhoz – ez néhány éve vagy évtizede elképzelhetetlen lett volna. Tíz éven belül mindent át fog hatni a mezőgazdaságban a digitalizáció. Azok a technológiák, amik néhány évtizede gazdaságosak voltak, elavultnak fognak számítani. Precíziós technológiák nélkül 10 év múlva már Magyarországon sem lehet versenyképesen termelni, ez addigra a mindennapi gyakorlat része lesz.
Bár mindenki a növénytermesztésre gondol elsősorban, de az állattenyésztésben is lehet automatizálni műveleteket. Ezért át kell alakítani a teljes agrárképzést felsőoktatási és szakképzési szinten is. Ma már egy gazda is nehezen tud lépést tartani a mindennapi folyamatokkal, ha be sem tudja kapcsolni a számítógépet, és az agrármérnöknek sem csupán arról kell információval rendelkeznie, hogyan kell megművelni a talajt. Sokkal nagyobb értékű lesz egy informatikai ismeretekkel kiegészített tudás. A változás olyan gyors, hogy ehhez a legkorszerűbben felszerelt egyetemek is nehezen tudnak alkalmazkodni.
Az elmúlt évektől egyre inkább felértékelődik az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és az energia mint a mezőgazdaság egyik nagyon fontos területe. A NAIK egy hatalmas intézményként fogja össze a teljes magyarországi agrárkutatási hálózatot. Ez 12 kutatóintézetet jelent az agrárium minden részét lefedve, négy gazdasági társaságunk pedig az eredmények, technológiák piacra juttatását végzi. Az egyik legnagyobb kihívás az agrárdigitalizáció hazai adaptációja, ennek nagyon sok feladata van, hiszen a hazai klímaviszonyok, környezeti adottságok nagyon színesek. E technológiák bevezetéséhez olyan alapinformációk kellenek, amiket nem lehet máshonnan behozni.
Amellett, hogy Magyarország nagyon jó adottságokkal rendelkezik, sok kedvezőtlen adottságú termőhely is van. Ezek leginkább hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű térségekben találhatók, ahová olyan alternatív megoldásokat kell találnunk, amik megélhetési lehetőséget biztosítanak az ott élő másfél–kétmillió ember számára. Velük korábban kevésbé foglalkozott innovációs vagy technológiai szinten bárki.
A technológia- és tudástranszfer területén a térségben az élen járó országok közé tartozunk. Ázsiában, Afrikában vagy a szubszaharai térségben a magyar technológia és tudás évtizedek óta jelen van öntözés, kertészet, takarmányozás, állattenyésztés, halgazdálkodás területen. A V4 országokkal ősszel aláírt együttműködés egyik célja, hogy az erőforrásokat összhangba hozzuk, egységesítsük. Nagyon fontos kérdés, hogy az itt rendelkezésre álló tudást, termékeket hogyan tudjuk azokba az országokba exportálni, ahol hiány van ezekből, ahol kevés az élelmiszer. Ez migrációs kérdés is, hiszen ha nincs élelmiszer, az népek tömegét indíthatja útnak, ugyanakkor ha fejlett a vidék, van mit enni, az helyben tarthatja a népességet, és ez egész Európa érdeke.