Sári Enikő
a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója
A 100 magyar agrár innováció 2022 című kiadványban megjelent írása:
Innováció – ötlet, találmány, fejlesztés
Az innovációra sokan úgy gondolnak, mint egy fejlesztés eredményeként létrejött tárgyra, ám valójában maga a folyamat, ahogy egy ötletből valami új entitás születik, az az innováció. Minden olyan újítás az innováció körébe sorolható, ami napjainkban megjelenik és könnyebbé, élhetőbbé teszi a mindennapokat, legyen az egy új termék kifejlesztése, egy meglévő termék továbbfejlesztése például abból a célból, hogy olcsóbb legyen. Manapság leginkább a technológiai innovációk kerülnek reflektorfénybe, de fontos gazdasági, marketing- vagy műszaki innovációk is születnek.
Már a fogalom 1930-as évekbeli megjelenése (Joseph Alois Schumpeter: The Theory of Economic Development című tanulmányában írt először az innováció elméleti alapjairól) idején is azt fogalmazták meg, hogy az innováció lényege a termelési tényezők újszerű kombinációja. A teljesség igénye nélkül: új, eddig még nem ismert javak előállítása, új módszerek használata, új nyersanyagok bevezetése és új piaci helyzet megteremtése.
A fogalmat – megjelenése óta – sokan és sokszor újradefiniálták, az utóbbi évek egyik legismertebb megfogalmazása az OECD Oslo Kézikönyvben jelent meg: „Az innováció egy új vagy egy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, egy új marketingmódszer, vagy az új szervezeti módszer az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban.”
Nem kell tehát feltétlenül eget rengető újdonságokra gondolnunk! A világ legismertebb innovációja ugyan a kerék, de innovációs értékét tekintve a szekérkerékre rögzített fémpánt vagy a gumiabroncs is ugyanolyan.
„Szerintem a takarékosság ösztönzi az innovációt, csakúgy, mint más megszorítások. A szűk dobozból való kilépés egyetlen módja az, ha kitalálja a kiutat.” Ezt Jeff Bezos, amerikai üzleti mágnás, elemző és befektető, az amazon.com alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere mondta, s vélhetően részben igaza is van. Részben, mert soha ne feledjük az álmodozókat, akik olyan revelatív újdonságokat teremtenek meg, amelyek megváltoztatják az addigi valóságot. Aztán persze jönnek az „aprómunkások”, a tökéletesítgetők…
Ha napjaink élelmiszer-gazdaságát nézzük, innovációk ezrei születnek meg nap mint nap – olyanok, amelyeket szeretünk, mert mondjuk a táplálékallergiások számára kínálnak élelmiszert. De vannak olyanok is, mint például az egy sejtből növesztett „húsok”, amelyeket talán inkább elsüllyesztenénk.
Természetesen hazánkban is se szeri, se száma az újítóknak és újításoknak. Gondoljunk csak arra, mekkora innovációs potenciál vonul fel most már évek óta a NAK Techlab Hackathon ötletbörzéjén, s amelyből csak néhány jut el az inkubációs programba, és kap támogatást ahhoz, hogy az ötletből értékesíthető termék/szolgáltatás legyen!
Egyetemistáinkban, illetve az egész jövő nemzedékben bízva remélem, innovációikkal mind a mezőgazdasági termelésben, mind az élelmiszerboltok polcain találkozunk majd!