Szentpéteri Zsolt
az SBGK Szabadalmi Ügyvivői Iroda irodavezető partnere
A 100 Magyar Energia és Klíma Innováció 2024 című kiadványban megjelent írása:
A szabadalmakról általában, energiaipari kitekintéssel
Globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a kiélezett gazdasági versenyszituációkban realizálható piaci előny, amelyek közül a legáhítottabb a monopolhelyzet. A gazdaság minden területén – így az energiaipar területén is – tapasztalható rohamos fejlődés, az újabbnál újabb megoldások megjelenése miatt egyre nehezebb ennek megszerzése.
A monopolhelyzet megszerzésének fő eszköze a szabadalom. Egy szabadalomképes találmány megalkotása azonban nagyon nehéz, és maga a találmány még nem szolgálhat a piaci előny megszerzésének alapjául: szabadalmi bejelentés benyújtása nélkül minden erőfeszítés könnyen kárba veszhet, és még a bejelentések esetén is tapasztalhatók a szabadalom megszerzését meghiúsító hibák.
Ilyen hiba például a találmánynak a bejelentés benyújtását megelőző publikálása, amely közvetlenül rontja a találmány újdonságát, és így ellehetetleníti a szabadalom megszerzését. Ennek a hibának a szakmai büszkeségen kívül általában a feltalálókkal szembeni publikálási kényszer is oka. További komoly félreértés, hogy egy találmány újdonsága már önmagában megalapozza az oltalomképességet, ugyanis egy találmánynak nemcsak újnak kell lennie, de feltalálói tevékenységen is kell alapulnia, amelynek meglétét vagy hiányát bonyolult és szubjektív mérlegelés (hivatali elbírálók általi vizsgálat) eredményeképpen állapítják meg.
A teljesség igénye nélkül az energiaipar területére eső találmányok túlnyomó része két fő csoportba osztható: a jelenlegi energiaellátást biztosító források környezetbarátabbá, költséghatékonyabbá tételét célzó megoldások, illetve a fenntartható, megújuló alternatív energiaforrások fejlesztésével kapcsolatos találmányok, amelyek közül magyar találmányokkal vegyesen mindkettő csoportban találkozhatunk.
A találmányok – beleértve különösen az energiaipari találmányokat is – megalkotása, illetve levédése nem egyszerű feladat, és egy ilyen folyamat során egy feltaláló könnyen olyan útvesztőbe keveredhet, amelyből nem feltétlenül a kívánt kijáraton szabadul. Így mindenképpen ajánlatos a folyamatba a lehető leghamarabb egy szabadalmi ügyvivőt és/vagy egy szabadalmi ügyekben tapasztalattal rendelkező ügyvédet bevonni.
A 100 magyar agrár innováció 2022 című kiadványban megjelent írása:
A szabadalmakról általában, mezőgazdasági kitekintéssel
Globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a kiélezett gazdasági versenyszituációkban realizálható piaci előny, amelyek közül a legáhítottabb a monopolhelyzet. A gazdaság minden területén – így a mezőgazdaság területén is – tapasztalható rohamos fejlődés, az újabbnál újabb megoldások megjelenése miatt egyre nehezebb ennek megszerzése.
A monopolhelyzet megszerzésének fő eszköze a szabadalom. Egy szabadalomképes találmány megalkotása azonban nagyon nehéz, és maga a találmány még nem szolgálhat a piaci előny megszerzésének alapjául: szabadalmi bejelentés benyújtása nélkül minden erőfeszítés könnyen kárba veszhet, és még a bejelentések esetén is tapasztalhatók a szabadalom megszerzését meghiúsító hibák.
Ilyen hiba például a találmánynak a bejelentés benyújtását megelőző publikálása, amely közvetlenül rontja a találmány újdonságát, és így ellehetetleníti a szabdalom megszerzését. Ennek a hibának a szakmai büszkeségen kívül általában a feltalálókkal szembeni publikálási kényszer is oka. További komoly félreértés, hogy egy találmány újdonsága már önmagában megalapozza az oltalomképességet, ugyanis egy találmánynak nemcsak újnak kell lennie, de feltalálói tevékenységen is kell alapulnia, amelynek meglétét vagy hiányát bonyolult és szubjektív mérlegelés (hivatali elbírálók általi vizsgálat) eredményeképpen állapítják meg.
A teljesség igénye nélkül a mezőgazdaság területére eső találmányok túlnyomó része két fő csoportba osztható: a növényvédő szerekkel, illetve a mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos találmányok csoportjába, amelyek közül magyar találmányokkal inkább az előbbi csoportban találkozhatunk.
A magyar szabadalmi törvény azonban egy kevésbé ismert, speciális, a mezőgazdaság területére eső önálló oltalmi formáról, a növényfajta-oltalomról is rendelkezik, amelynek oltalomképességi feltételei a szabadalmakétól eltérők. A törvény rendelkezései szerint ugyanis növényfajta-oltalomban akkor részesülhet egy növény, amennyiben az megkülönböztethető, egynemű, állandó és új.
A növényfajta-oltalom a nemesített növényfajták oltalmát biztosítja. Növényfajta-oltalomban részesülhet bármely növénytani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta. A növényfajta-oltalom oltalmi ideje a megadástól számított 25 év, kivéve a szőlő- és fafajtákat, ez utóbbiaknál az oltalmi idő 30 év. Az oltalom megszerzésére irányuló bejelentést – akárcsak a szabadalmak esetén – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell megtenni.
A találmányok – beleértve különösen a mezőgazdasági találmányokat is – megalkotása, illetve levédése nem egyszerű feladat, és egy ilyen folyamat során egy feltaláló könnyen olyan útvesztőbe keveredhet, amelyből nem feltétlenül a kívánt kijáraton szabadul. Így mindenképpen ajánlatos a folyamatba a lehető leghamarabb egy szabadalmi ügyvivőt és/vagy egy szabadalmi ügyekben tapasztalattal rendelkező ügyvédet bevonni.
A 100 magyar találmány és fejlesztés 2021 című kiadványban megjelent írása:
Új korszak kezdődik az európai szabadalmaztatás terén
Új szabadalmi rendszer van születőben, amely elindulása esetén minden eddiginél mélyrehatóbb változásokat fog indukálni az európai szabadalmi színtéren. Az ún. „közösségi szabadalomnak” a gondolata már hosszú évtizedekkel ezelőtt felmerült, ám a kézzelfogható eredmény mindeddig váratott magára.
Az Egységes Hatályú Európai Szabadalom (Unitary Patent, UP) egy új európai szabadalom, amely azonnal legfeljebb 24 európai tagállamra kiterjedő oltalmat biztosít. A vizsgálati eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) folytatja le, azonban az európai szabadalmaktól (EP) eltérően a UP esetén a megadástól számított egy hónapon belül lehet kérni az egységes hatályú kiterjesztést, amellyel a szabadalom automatikusan érvényessé válik az Egyezmény államaiban.
A UP szupranacionális jellegénél fogva egy új, hasonló bírósági rendszer, az Egységes Szabadalmi Bíróság (Unified Patent Court, UPC) létrehozását kívánta meg. A UPC egy új nemzetközi bíróság, amely illetékességébe a UP és az EP szabadalmak érvényességével, illetve bitorlásával kapcsolatos kérdések tartoznak. A UPC nem EU-s hatóság, hanem a szerződő tagállamok által létrehozott, működtetett és finanszírozott szervezet.
Magyarország egyike volt az Egyezményt aláíró államoknak, azonban még nem ratifikálta azt. Egy korábbi hatástanulmány lesújtó következtetéseket vont le a következményeket illetően. 2016-ban a Brexit népszavazás következtében a rendszerben fellépő bizonytalanság hatására a magyar ratifikálás is aktualitását vesztette. Az AB 2018-ban megállapította, hogy a UPC Egyezmény kihirdetése az Alaptörvénybe ütközik, a csatlakozás lehetőségét azonban egy kormányrendelet alapján időről időre felülvizsgálják.
A UPC ratifikálása során elsődleges kérdés a hazai vállalkozások és a belső piac védelme. A rendszer előnyeit csatlakozás nélkül is élvezhetjük, ám a csatlakozással rengeteget veszíthetünk. A ratifikáció a szakmai szervezetek álláspontja szerint is beláthatatlan és visszafordíthatatlan károkat okozhat a hazai innováció teljes folyamatában, és számos innovatív gazdasági szereplő teljes ellehetetlenülését fogja maga után vonni. Tizenöt–hússzorosára is növekedhet a Magyarországon érvényes szabadalmak száma, rendkívül szűkítheti a hazai piaci szereplők gazdasági mozgásterét, ráadásul az ellenük indított eljárásokban külföldön, idegen nyelven kellene védekezniük, ami eddig nem látott magasságba emelné a perköltségeket. Mindennek figyelembevételével a V4 államok közül Lengyelország például határozottan elzárkózott a csatlakozástól, és a cseh, illetve szlovák ratifikációval kapcsolatban is egyre több kétség merül fel.
Aggályos, hogy a UPC rendszerrel kapcsolatos információk nem kapnak kellő teret a gazdasági szereplők tájékoztatásában, kiemelve ezen belül különösen azt a tényt, hogy a cégek egyik pillanatról a másikra egy idegen nyelven és idegen országban folyó európai perben találhatják magukat, amelynek költségei a számukra elképzelhetetlen millió eurós tartományban mozoghatnak. Emellett a UPC-hez szükséges mértékű szuverenitástranszfer adott esetben a jelenlegi kormányzati politika által messzemenően elutasított rendszerek előtt is kinyithatja a kaput.
Az SBGK mint a hazai gazdálkodó szervezetek és a szabadalmi ügyvivői szakma iránt elkötelezett cégcsoport kiemelt feladatának tekinti az Egységes Szabadalmi Bírósággal és az Egységes hatályú Európai Szabadalmakkal kapcsolatos fejlemények naprakész nyomon követését, az ebből fakadó, az iparjogvédelmi színtéren bekövetkező változások monitorozását és azok hatásainak a piaci szereplőkkel történő részletes megismertetését.
A 100 magyar digitális fejlesztés 2021 című kiadványban megjelent írása:
Monopoly-útvesztő feltalálóknak
Globalizálódó világunkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a kiélezett gazdasági versenyszituációkban realizálható piaci előny, amelyek közül a legáhítottabb a monopolhelyzet, amikor kizárólagos jogokat szerzünk egy piaci szegmensben.
A rohamos fejlődés, az újabbnál újabb megoldások megjelenése mind nehezebbé teszi a monopólium megszerzését és megtartását.
A monopolhelyzet megszerzésének fő eszköze a szabadalom. A szabadalom egy a feltaláló és a társadalom közötti szerződés, amelynek alapján a társadalom egy meghatározott ideig monopóliumot ad a feltalálónak a találmány hasznosítására, míg a feltaláló vállalja, hogy az oltalmi idő leteltével a találmány közkinccsé, szabadon használhatóvá válik.
Nem minden találmány szabadalmazható, a találmányokkal szemben bizonyos oltalomképességi kritériumokat támasztanak, amelyeket a világon mindenhol szigorúan vizsgálnak.
Egy oltalomképes találmány megalkotása nagyon nehéz, így nem csoda, ha sokan kudarcot vallanak. Egy ilyen találmány önmagában még nem szolgálhat a piaci előny megszerzésének alapjául: szabadalmi bejelentés benyújtása nélkül minden erőfeszítés könnyen kárba veszhet.
Egy találmány kidolgozása nagy szellemi erőfeszítést igénylő és a szakmai elismerést jelentősen növelő munka. A feltaláló minden esetben büszke saját alkotására, ami azonban egy az esetleges szabadalmi bejelentés ellehetetlenítését maga után vonó, könnyelmű cselekedetre sarkallhatja.
Az ilyen hibák iskolapéldája a találmánynak a bejelentés benyújtását megelőző publikálása, amellyel közvetlenül az egyik legfontosabb oltalomképességi feltételhez, az újdonság kritériumához jutunk. Egy találmány csak abban az esetben új, ha az erre alapított bejelentés benyújtása előtt semmilyen módon nem jut nyilvánosságra. Ennek a hibának a szakmai büszkeségen kívül a feltalálókkal szembeni publikálási kényszer is oka. Komoly körültekintéssel kell eljárni egy találmány nyilvánosságra jutásával kapcsolatosan, ugyanis újdonság hiányában a találmány nem oltalomképes.
A másik tévhit, hogy egy találmány újdonsága már megalapozza az oltalomképességet, ami komoly félreértés. Egy találmánynak nemcsak újnak kell lennie, de feltalálói tevékenységen is kell alapulnia, amelynek meglétét vagy hiányát bonyolult és szubjektív mérlegelés eredményeképpen állapítják meg.
A találmány akkor alapszik feltalálói tevékenységen, ha a szakember számára nem nyilvánvaló. Könnyen belátható, hogy ennek a feltételnek nehezebb eleget tenni, hiszen a „szakember” egy olyan fiktív személy, akinek a szaktudása az összes, a bejelentés benyújtását megelőzően nyilvánosságra jutott megoldást felöleli, vagyis a találmány csak akkor felel meg ennek a feltételnek, ha azt nem a már ismert megoldásokból, magától értetődő kombinálással hozták létre.
Az említett szubjektivitás úgy jelentkezik, hogy egy bejelentés vizsgálatát olyan szakemberek (vizsgálók) végzik, akik szabadalomjogi szempontból bizonyos szinten maguk is „szakembernek” minősülnek, és mint ilyenek, természetszerűleg saját szakmai előítéletekkel is rendelkeznek.
Látható tehát, hogy egy találmány megalkotása, illetve levédetése során egy feltaláló könnyen útvesztőbe tévedhet, amelyből nem feltétlenül a kívánt kijáraton szabadul. Így mindenképpen ajánlatos a folyamatba a lehető leghamarabb egy szabadalmi ügyvivőt, és/vagy egy szabadalmi ügyekben tapasztalattal rendelkező ügyvédet bevonni.