Ifj. Duda Ernő

A 100 Magyar Egészség Innováció című kiadványban megjelent írása:

Csak Amerikában lehetséges?

Néhány évvel ezelőtt felkértek egy innovációhoz kapcsolódó egyetemi kurzusra vendégelőadónak. A tantárgyat rendkívül izgalmasnak találtam: a koncepció az volt, hogy kis csapatokat állítottak össze orvos, közgazdász és informatikus diákokból azzal a feladattal, hogy a félév végére tervezzenek meg egy olyan egészségügyi terméket – például egy applikációt –, amiből akár valódi, piacképes startup vállalkozást is indítani lehetne. Akkoriban a világ más pontjain már alkalmaztak ilyen projektalapú tanítási módszert, de Magyarországon először láttam ilyet, és nagy lelkesedéssel kapcsolódtam be az oktatásba. A kurzusfelelős oktatóval azonban nem tudtunk egyetérteni abban, hogy miért nem készíttetünk velük egy prototípust is, mondván: „Ilyen csak Amerikában lehetséges.”

Egyáltalán nem gondolom, hogy egy magyar felsőbb éves hallgató kevésbé lenne alkalmas egy applikáció 1.0-ás verziójának elkészítésére, mint egy amerikai. A különbség az, hogy milyen attitűdöt és elvárást kultiválunk. Példaként, a Harvardon a Vállalkozástan nevű tárgynak két félév után vizsgafeltétele, hogy a hallgatói csoportok által létrehozott kis cégeknek valódi terméke, ügyfelei és árbevétele legyen, különben nem mennek át a vizsgán. Ehhez még némi kezdőtőkét is biztosít az egyetem, és később ennek visszafizetésével a diákok akár meg is tarthatják a cég tulajdonjogát. De fölhozható példának Dél-Korea is, ahol a Szabad Szemeszter Program és más iniciatívák keretében már iskoláskorban teret adnak az innovatív attitűd gyakorlásának. Valószínűleg nem véletlen, hogy ez a két ország rendszeresen az élmezőnyben szerepel mind a PISA-teszteken, mind a világ leginnovatívabb nemzeteinek listáján.

A hazai ökoszisztémában látható zavart könnyen feloldhatjuk, ha azonosítjuk a két terület közötti különbséget: egy kutatási eredmény nem feltétlenül térül meg azonnal, ezzel szemben az innováció olyan újítás, amely hamar kézzelfogható hasznot generál. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy az innováció nem csak termékinnováció lehet: ugyanígy lehet egy marketingmódszer, egy HR folyamat, egy szervezeti átalakítás – bármi, ami hatékonyabbá tesz egy céget. Márpedig erre Magyarországon óriási szükség lenne, hiszen nemzetközi gazdasági versenyképességünk évek óta alulmúlja az EU átlagot. Ha világpiaci szinten is szeretnénk érvényesülni, akkor az innováció irányába nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk. Erre leginkább az oktatáson keresztül lehetne hatni, de a jogalkotás is sokat tudna segíteni: rengeteg jó példát találni külföldön, mind pályázati formákban, mind a startup vállalkozások támogatásában olyan ösztönzőkkel, mint a részvényopciók adójának enyhítése, vagy a startupba fektető üzleti angyalok adókedvezménye. Magyarországon történelmi hagyománya van az innovációnak, és kinőni látszik egy fiatal, tehetséges, tech-innovációban tapasztalt réteg is. Ezek támogatásával kerülhetnénk előrébb a mostani szomorú pozíciónkhoz képest a European Innovation Score Boardon is.