
Dr. Botzheim János
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének (MIT) vezetője
A 100 Magyar Mesterséges Intelligencia Innováció című kiadványban megjelent írása:
Minden jó ötletet még jobbá tenni
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének (MIT) vezetőjeként örömmel vállaltam a felkérést a zsűrizésben való részvételre, és szeretnék megosztani az Olvasóval néhány gondolatot a tudományegyetemek és az ipari innováció kapcsolatáról, a tanszékünkön folyó jó gyakorlatokról.
Az a fordulat, amely a múlt század utolsó harmadában a harmadik, majd negyedik generációs kutatóegyetemi koncepcióváltás irányában elindult, mára gyökeresen átrajzolta az egyetemek gazdasági és társadalmi viszonyrendszereit. Az innovációs láncokba való bekapcsolódás, az innovációs ökoszisztémák megteremtése, az innovációmenedzsment megjelenése, a szükséges infrastruktúrák kialakítása irányában sok egyetem ért el kimagasló eredményeket. Az ELTE-n többek között létrejött az EIT Digital Co-Location Centre, illetve a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ, amelyek lefektették egy innovációs ökoszisztéma alapjait, és mára már sok vállalati K+F+I együttműködés helyszínéül szolgálnak.
Azt gondolom, hogy a nagy hozzáadott értékű innovatív termékek mögött sok esetben a versenyképesség záloga a state-of-the-art informatikai tudás megléte. Különösen igaz ez az informatikai innovációkban, ahol a tudás és a technológiák rendkívül gyorsan változnak, és nem minden vállalat rendelkezik az ennek követéséhez szükséges humán erőforrással.
Fontos összetevője a sikeres együttműködéseknek a komplexitás. Ezt jól illusztrálja az ország első ipari mesterséges intelligencia tanszéke, mely a Robert Bosch Kft. támogatásával jött létre és működik immár ötödik éve sikeresen az ELTE-n. A vállalat a közös munka során szervesen kapcsolódik a tanszék összes tevékenységéhez, részt vesz a kutatásban, oktatásban, innovációban, tehetséggondozásban, tudománynépszerűsítésben. Véleményem szerint ez az összetett, hosszú távban gondolkodó együttműködési stratégia igen gyümölcsöző lehetőségeket nyit az egyetemi tudás piacra vitelében.
Az ELTE tudása ma a mesterséges intelligencia bizonyos területein világszínvonalú. Kutatás-fejlesztési területeink átfogják a neurális hálók, ember-gép együttműködés, kompozit- és magyarázható mesterséges intelligencia, biológiailag inspirált számítások, továbbá az intelligens robotika szakterületeit. Kiemelt alkalmazási területek az ipari robotika, önvezető autók, egészségügy (megelőzés, terápia, rehabilitáció). Jelen kiadványban ezek közül mutatunk meg néhányat.
Végezetül szeretnék gratulálni a sok színvonalas innovációhoz, és buzdítani mindenkit, hogy legyen nyitott az együttműködésekre, mert sok egyéb tényező mellett a tudás és a gondolatok átadása az, ami minden jó ötletet még jobbá tesz.
