Dr. Felsmann Balázs
a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke
A 100 Magyar Energia és Klíma Innováció 2024 című kiadványban megjelent írása:
Határokon átívelő megoldások
Az elmúlt évtizedek talán legnagyobb hatású hazai közgazdásza, Kornai János egy írásában1 azt vizsgálta, milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy a kapitalista gazdasági rendszer a technológiai haladás terén egyértelműen felülmúlta a vele versengő szocializmus alternatíváját. A különbséget egyértelműen az innovációs teljesítményben látta, ami visszavezethető a két nagy gazdasági rendszer közötti alapvető társadalmi, kulturális eltérésekre. Kornai öt olyan tényezőt emel ki, amelyek a kapitalista társadalomban folyamatosan gerjesztik az innovációs tevékenységet. Ezek sorrendben (1) a decentralizált kezdeményezések lehetősége, azaz, hogy az innováció nem központilag irányított; (2) az óriási jutalom elérésének lehetősége, azaz, hogy a sikeres vállalkozók korlátozások nélkül élvezhetik sikerük gyümölcsét; (3) a verseny megléte, aminek hiánya lerombolja az újító, kreatív energiákat; (4) a szabad kísérletezés joga, azaz, hogy bárki próbálkozhat új ötletekkel és (5) az ötleteket finanszírozni kész és képes szabad tőke és rugalmas finanszírozás megléte.
Az innovációnak számos formája lehetséges. Schumpeter kategóriáit követve2 innováció lehet egy új termék, új piac, új nyersanyag vagy erőforrás használata, de irányulhat egy új termelési vagy szervezési eljárás bevezetésére is. Egy másik nagy innovációs guru, Christensen teljesítményjavító, hatékonysági és piacteremtő innovációkról beszél3. De talán nem is az a leglényegesebb, hogy egy innovatív ötlet az innováció széles palettájának mely területén hoz újdonságot, hanem az a hatás, amit az új termékek, szolgáltatások, szervezési eljárások vagy folyamatok előidézhetnek egy-egy szektor üzleti modelljének megváltoztatásával. Még csak az sem feltétlenül szükséges, hogy az innováció diszruptív (romboló) legyen, ahogyan azt Kim és Mauborgne a sikeres innovációk hátterét elemző 2023. júniusi cikkükben4 kimutatják.
Ami viszont minden szerzőnél közös, hogy innováció nem képzelhető el vállalkozó szemléletű újítók nélkül. Az innovatív vállalkozások szervezeti támogatása, az ötletek végigvitele a megvalósításig olyan készségeket követel meg, amelyek az érintettek széles körének együttműködését feltételezik. A nemzetközi összehasonlító adatok alapján hazánkban még bőven van tennivaló az innovátor vállalkozások erősítése területén, hiszen az Európai Innovációs Index legfrissebb, 2022-es adatai szerint5 e tekintetben hazánk csupán az uniós átlagérték 49,3 százalékát érte el!
A gazdaság kibocsátásmentessé tétele kiváló terep arra, hogy teret adjon az új megközelítéseknek, és lehetőségeket biztosítson kreatív ötletek megvalósításához. Talán az emberiség előtt álló valaha volt legnagyobb kihívás, hogy sikeresen megvalósítsuk a gazdaság és a társadalom zöld átállását. A hosszú távú célok újító, innovatív, az egyes iparágak határain átívelő megoldásokat követelnek. Bízzunk benne, hogy e kiadvány is hozzájárul ahhoz, hogy a zéró-karbon átmenet ne csupán hatalmas kihívás legyen, de egyben lehetőség is arra, hogy az újító szellemű hazai vállalkozások nyerteseivé váljanak ennek a soha nem látott mértékű átalakulásnak.
1 Kornai, János. "Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között. Közgazdasági Szemle 57.1 (2010): 1-36.
2 Schumpeter, Joseph Alois. A gazdasági fejlődés elmélete: Vizsgálódás a vállalkozói profitról, a tőkéről, a hitelről, a kamatról és a konjunktúraciklusról. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980.
3 Christensen, C., and Van Bever, D. The capitalist's dilemma. Harvard Business Review, 2014.
4 W. Chan Kim and Renée Mauborgne Innovation doesn't have to be disruptive. Harvard Business Review May-June 2023
5 https://ec.europa.eu/assets/rtd/eis/2023/ec_rtd_eis-country-profile-hu.pdf