Dr. Rózsa Balázs

A 100 Magyar Egészség Innováció című kiadványban megjelent írása:

Nincs varázslat, csak mindenre elszánt kutatók és kemény munka

„A lehetetlen feladatok megoldásának az a legnagyobb akadálya, hogy mások azt állítják, hogy megvalósíthatatlanok.”

(Tina Seelig, amerikai oktató, számos kreativitásról és innovációról szóló könyv szerzője)

Több mint két évtizeddel ezelőtt, karrierem kezdetén, amikor nekiláttunk az első kétfoton lézerpásztázó mikroszkóprendszer összeállításának, anyagi támogatás híján szó szerint a pincét is felforgattuk használható alkatrészekért. A mai napig fel tudom idézni a lelkesedést: kilenc hónapig szinte ki sem jöttem a laborból.

Hogy hittek-e bennem mások? Nem sokan. Hogy hittem-e magamban? Muszáj volt, hiszen csak így sikerülhetett.

Meggyőződésem, hogy leginkább a hozzáállásunk határozza meg, hogy mire vagyunk képesek. Nem könnyű újra és újra erőt gyűjteni és nekilendülni egy probléma megoldásának, de kevés eufórikusabb érzést ismerek annál, mint amikor kiderül, hogy amiről korábban csak álmodtál, az a gyakorlatban is működik.

Gyermekkorom alapélménye, hogy édesapám praktizáló orvosként nap mint nap betegeket gyógyít. Csodálattal figyeltem őt, munkássága példaértékű számomra. Mégis, már kamaszként éreztem, hogy ez a pálya szűk lesz nekem, mindig is a még feltérképezésre váró területek, az ismeretlen utak vonzottak. Kutatóorvosként, fizikusként mind a mai napig a felfedezés kihívása hajt előre, az emberi agy működésének megismerése pedig egy olyan terület, ahol erre a csillapíthatatlan kíváncsiságra szükség is van. Szerencsés korban születtem, mert az élő anyag és a technológia határterületének kutatásában igazi forradalom zajlik az elmúlt évtizedekben.

Az innováció a haladás és a növekedés hajtóereje az élet minden területén. Az egészségiparnak pedig különösen nagy szüksége van a folyamatos megújulásra. A technológiai fejlődés, a társadalom fokozódó elvárásai, a népbetegségek terjedése, a hasznosításra váró egészségügyi adatmennyiség (big data) és a növekvő költségek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a társadalombiztosítási rendszerre. A megoldás az egészségügyi innovációk térnyerésében rejlik, melyek képesek lesznek gyökeresen átalakítani az egészségügy jövőjét, és növelni össztársadalmi jóllétünket.

Ha az általam képviselt területet vizsgáljuk, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy nincs ma idegtudomány high-tech fejlesztés nélkül. Ezt a világ számos szegletében felismerték már, én mégis missziómnak tartom, hogy Magyarországon valósítsam meg a kutatás-fejlesztési projektjeimet.

Hiszek a hazai szellemi tőkében, a magyar emberek konstruktív és komplex alkotó gondolkodásmódjában, épp ezért nagy örömömre szolgál, hogy a tudománypolitika lehetővé tette, hogy 2021-ben az állammal közösen megalapítsuk a BrainVisionCenter Kutatóintézetet és Kompetenciaközpontot. Intézetünk küldetése, hogy tevékenyen hozzájáruljunk az egészségiparhoz kapcsolódó hazai kutatásokhoz, termékfejlesztésekhez, ágazati és dual use innovációkhoz.

Szerencsésnek érzem magam, mert az elmúlt években sikerült olyan emberekből álló csapatot felépíteni, akik elkötelezettek a küldetésünk mellett, és akik tudják, hogy egy jó ötlet megvalósításáig számos újabb ötleten keresztül vezet az út. Rengeteg zsákutcába be kell hajtani ahhoz, hogy az első tényleg működőképes legyen.