Dr. Szigeti Gyula Péter

Dr. Szigeti Gyula Péter

egyetemi docens, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Pályázati Iroda vezetője

100 Magyar Egészség Innováció (digitális változat)

A 100 Magyar Egészség Innováció című kiadványban megjelent írása:

Az innováció maga a merészség

Napjainkban egyértelműen az egészségügy az egyik olyan ágazat, ahol kiemelten nagy szükség van az innovációra, az innovatív gondolkodásmódra. Az egészségipar szereplői (cégek, biztosítók, egészségügyi szolgáltatók) és a kormányok számára is komoly kihívást jelentenek a növekvő költségek és az azokkal gyakran nem arányos eredmények. Ennek következményeként legfontosabb céljuk, hogy hatékonyabbá tegyék az egészségügyi ellátórendszert úgy, hogy javítva az ellátás színvonalát és eredményességét, egyidejűleg csökkenteni tudják a költségeket és a kiadásokat. Jelen kiadvány szerkesztői és a szakértői csoport tagjai arra vállalkoztak, hogy megtalálják az egészségügy, az egészségipar területén azokat a hazai innovatív ötleteket, amelyek meghatározhatják a következő 10–15 év jövőbeni irányait.

Jómagam azt a kérdést tettem fel, hogy vajon melyek lehetnek azok az innovációk, amelyek az elkövetkezendő évtizedben leginkább segíteni fogják az érdekelteket a fenti célok elérésében, és ezzel együtt át is alakítják az egészségügyet: de nemcsak a diagnosztikát, a terápiát és a finanszírozást, hanem a megelőzést és az egészségtudatosabb életvitelt is. A meglévő egészségügyi rendszer teljesítményének határait együttesen jelölik ki a jogi és szakmai előírások, az alkalmazott technológiák, a működési modellek, a szokások, illetve a betegek és a szolgáltatók preferenciái is befolyásolják azt. A fenti tényezők ugyanakkor a rendszer eredményességét nagyban korlátozzák. A valódi áttöréshez túl kell nőni ezeken a korlátokon, és a lehetőségekhez mérten ki kell terjeszteni a határokat.

A Deloitte néhány éve végzett felmérése vizsgálta, hogy mely területek innovatív ötletei jelenthetik az egészségügy kitörési lehetőségeit. Ezek között megtaláljuk a 3D nyomtatással készült eszközöket, a mesterséges intelligenciát, az ellátás helyén alkalmazott diagnosztikát, a virtuális valóságot, a bioszenzorokat és aktivitásmérőket, végül a távgyógyászatot.

Ezen kiadványban megjelenő projektek közül több is bizonyítja, hogy a Deloitte szakértői jól látták a „jövőt”. Az innováció tehát alapvetően maga a merészség, az adott időszak racionalitásán túlmutató gondolkodásmód. Az elmúlt évszázad második felében rengeteg, jelenkorban már létező egészségügyi innovációt – a science fiction keretében – megírtak, megfilmesítettek. Ilyen alkotásokból ismertük meg a sebészeti robotokat, az egészségügyi „okos” eszközöket, beleértve a diagnózisalkotásban és a terápiában közreműködő „okos” ágyat, létezett a virtuális valóság, a szövet- és szervnyomtatás, a génsebészeti szintű beavatkozás, a humán-gép interfész és hosszan folytatható az annak idején futurisztikusnak tűnő ötletek sora. Néhány évtizeddel később, a jelenkor orvosai, kutatói, fejlesztői és döntéshozói számára viszont mindez már napi valóság, és biztosan kijelenthető, hogy az egészségügyi ökoszisztémában is arra kell törekednünk, hogy az innovatív megoldások fejlődésével párhuzamosan elébe menjünk a kihívásoknak, mi magunk legyünk a változás mozgatói, és a körülményekhez igazítva alakítsuk a fejlesztési stratégiánkat.