Dr. Vajda Viktor
MI-szabályozási specialista, uniós és nemzetközi üzleti mesterjogász, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető helyettese, technológiai szabályozási vezetője
A 100 Magyar Mesterséges Intelligencia Innováció című kiadványban megjelent írása:
AI-innováció: veszélyből esély
Az innovációt sokan misztikus szikraként képzelik el, pedig a mesterséges intelligencia korában inkább fegyelmezett csapatmunka: adat, algoritmus, üzleti logika és bátorság elegye. KKV-vezetők gyakran kérdezik: „Hol kezdjem?” „Mennyibe kerül?” „Nem késő bekapcsolódni?” A válasz mindháromra megnyugtató: a 2024-ben hatályba lépett uniós MI-rendelet éppen azt a térképet adja, amelyen minden vállalkozás bejelölheti saját útvonalát.
A szabályozás kockázatalapú, négy kategóriába sorolva az MI-rendszereket. A tiltott kategóriába tartoznak például a valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek. A magas kockázatú területeken (pénzügy, egészségügy, oktatás) szakszerű tanúsítás és szigorú megfelelés szükséges. A korlátozott kockázatú rendszereknél (pl. chatbotok) elég a transzparens tájékoztatás, míg a minimális kockázatú eszközök korlátozás nélkül használhatók.
Számos stakeholder tart attól, hogy az EU szigorú jogalkotása versenyhátrányt okozhat. Mesterséges intelligencia szabályozásra specializálódott szakjogászként tapasztalataim alapján csapatommal épp a fenti aggály ellenkezőjét látjuk. Munkánk eredménye a „Hungarian AI Office stratégiai víziójában” képződik le, amelynek értemében az AI Act által megkövetelt hatósági működés hazánkban nem merülne ki az ellenőr szerepében, hanem koordinatív „MI-navigátorként" szolgálna, azaz aktívan segítené a technológia hazai elterjedését.
A feladat újonnan kijelölt letéteményeseivel, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal mindent megteszünk, hogy Magyarország tartsa az AI Act szerinti határidőket. Víziónk az, hogy kialakítsunk egyablakos kapcsolattartási pontot, amely digitális iránytűként segíti a magyar vállalkozások piacra lépését és a technológiai tudásmegosztást.
Külföldi fejlesztőknek és befektetőknek is vonzó ajánlat lesz, ha innovatív környezetben tesztelhetik megoldásaikat, és megszerezhetik az AI Act által elvárt EU-megfelelőségi nyilatkozatot, amelynek értelmében harmadik országból érkező MI-rendszerek Magyarországon keresztül léphetnek be az EU digitális piacára.
Mi várható a következő években? Rövid távon az automatizált döntéstámogatásé a főszerep: a magyar KKV-k többsége még táblázatban vezeti készletét, miközben egy MI-vel bővített felhőalapú megoldás két hónap alatt megtérülhet. Középtávon a generatív MI ledönti a nyelvi akadályokat: az exportajánlat ugyanazt a stílust használja olaszul, németül és japánul, mint magyarul. 2030-ra olyan átalakulás várható, amely öt év távlatából aligha jósolható meg.
Nyitottnak és körültekintőnek kell lenni, hiszen az MI nem félelmetes fekete doboz, hanem termelékenységnövelő eszköz és versenyképességi faktor, mint az elektromos áram vagy az internet.
Meggyőződésem, hogy Magyarország számára a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai trend, hanem szellemi tőkénk kiaknázásának történelmi lehetősége. A kérdés nem az, megengedhetjük-e magunknak az MI-t, hanem az, hogy kimaradhatunk-e belőle.
Hozzunk létre ma MI-partnerséget a versenyképes holnapért!