Magyar Dániel

A 100 Magyar Egészség Innováció című kiadványban megjelent írása:

A magyar szürkeállomány és az egészséginnováció

Talán nem is vagyunk tudatában annak, hogy mennyi innovációs eredmény vesz körül minket. Ez a kiadvány is valaha innovációnak számító fejlesztések eredményeképp születhetett meg (lásd. például nyomdagép). Az életünk sok területét nagyon értékesnek tartjuk, és természetesnek vesszük, hogy ezek rendszeresen újabb és újabb, fejlettebb megoldásokkal gyarapodnak. Az egyik ilyen fontos terület az egészség. Amíg nagyjából 100 éve az egészség megjavításával foglalkozó orvoslás nagyrészt szubjektív és intuitív alapokon – bár már akkor is meglehetősen nagy tudáskinccsel – működött, ma a fejlett – például képalkotó – technológiák (innovációk) néhány perc alatt nagyon alapos és objektív diagnosztikát tesznek lehetővé.

Egy-egy egészséginnovációs folyamatot végigvinni azonban meglehetősen nehéz és komplex feladat. Egy gyógyszerfejlesztés esetén például már az első fázisok is idő- és erőforrás-igényesek. Adott célra (indikációra) például meglehetősen hosszú időbe telhet, amíg legalább egy gyógyszerjelölt molekulát sikerül azonosítani. Ezt követően általában először laboratóriumi körülmények között kerül sor a hatás tesztelésére (in vitro kísérletek). Gyakran ezt megelőzően még számítógépes modellezés is történik (in silico). Amennyiben ezek a lépések sikeresnek bizonyulnak, akkor kerülhet sor – megfelelő feltételek és persze finanszírozási háttér mellett – az állat- majd humán kísérletekre (in vivo szakasz). Ezeknek önmagában is több fázisa van, és szigorú protokollok mentén zajlanak.

Mindezen fejlesztési folyamatok mellett a gyógyszerfejlesztési innovációk általában nélkülözhetetlen eleme a szabadalmazási folyamat is. A szabadalmazási stratégia kialakítása után a szabadalom benyújtása, értékelése, majd ideális esetben megadása (megkapása) is hosszú éveket és több különböző szakterület hozzáértő munkatársainak közös munkáját igényli. Ezenfelül pedig a tudás létrehozói (pl. egyetemek vagy kutatóintézetek), a különböző közvetítő szervezetek és a tudás hasznosítói (pl. vállalatok) között jól működő, az innovációs folyamatot támogató megállapodások, szerződések megkötésére is szükség van, a teljes folyamat során a jogszabályi környezet figyelembevételével.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem innovációs törekvéseivel szeretne az egészség mint életterület jobbá tételéhez hozzájárulni. Ennek érdekében támogatja spin-off vállalkozások létrejöttét az egészséginnováció területén, kutatásokat valósít meg és szabadalmakat nyújt be, többek között tumorellenes szerek fejlesztése céljából. Már olyan szabadalommal is rendelkezünk, amely a fent röviden ismertetett gyógyszerfejlesztési fázisok során biztató eredményeket ért el és amelynek hasznosításába már amerikai befektetők is invesztáltak.

Remélem, ez a kiadvány bizonyítja, hogy ezen a komplex területen is van keresnivalója a magyar szürkeállomány kiváló ötleteinek, és hogy néhány éven belül az itt olvasható innovációk egy részével mint sikeres egészségipari termékkel találkozhatunk a kórházakban, gyógyszertárak polcain, az otthonunkban vagy éppen a prevenció területén. Élményteli böngészést kívánok!