Prof. Dr. Galambos Péter

A 100 Magyar Mesterséges Intelligencia Innováció című kiadványban megjelent írása:

Az ötlet, a munka és a hatás vs. az innovációs plazmagömb begyújtása

Az innovációt sokan sokféleképpen értelmezik. Mérnöki hátteremből fakadóan én azt keresem, hogyan lehet egy tudományos vagy legalábbis mélyebb mérnöki ötletből olyasvalamit kidolgozni, aminek érdemi hatása van. A hatás pedig együtt jár gazdasági következményekkel, amit mérni tudunk, és ez a technológiai innováció pénzben kifejezett értéke.

A három kulcselem tehát az ötlet, a munka és a hatás. Az ötlet nagyon fontos hozzávaló, enélkül nincs sok értelme a többinek, de nem szabad túlértékelni. Jól képzett, kreatív kutatók és mérnökök ötletek sokaságát generálják nap mint nap. Nincs is kapacitás mindegyikkel komolyan foglalkozni. Éppen ezért nem feltétlenül helyes az ötleteket minden esetben titokban tartani. Én például azokat az ötleteimet, amelyeket nincs kapacitásom megvalósítani, örömmel osztom meg másokkal, hátha látnak benne fantáziát, és még foglalkozni is tudnak vele. Boldog leszek, ha más sikerre viszi! (Persze egy–két százalék üzletrészt készséggel elfogadok 😊)

Azok az ötletek, amelyeket valamiért jobbnak gondolunk a többinél, általában rengeteg munkát és egyéb befektetést igényelnek a megvalósulásig. A kidolgozás szakmai és módszertani megfelelősége, a munka hatékony szervezése sokrétű tudást és tapasztalatot igényel, amihez már korai fázisban érdemes bevonni a megfelelő csapattagokat. Legjobb, ha már kezdettől fogva a maximális hatás elérése vezérli a tevékenységünket, hiszen pusztán a technológia ritkán adja el magát.

Az utóbbi években kialakult és nehezen felfogató mértékben fejlődő AI-eszközök új kiaknázandó lehetőséget biztosítanak számtalan iparág megújításához. Ezt jól mutatja a kötetben felsorakozó innovációk sokfélesége. Ugyanakkor az LLM-alapú chatbotok általában is felgyorsítják a fejlesztéseket azzal, hogy megkönnyítik az egyetemes tudáshoz való hozzáférést, legyen szó ötletek validálásáról, stratégiaalkotásról vagy kódolásról. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy eredeti gondolatokat nem várhatunk a chatbotoktól. A kreatív elme szerepe így talán ma még fontosabb, mint valaha.

A tapasztalat és számos elemzés is mutatja, hogy Európa és benne Magyarország nem jár élen a tudományos és technológiai fejlesztések és különösen a nem-inkrementális (diszruptív) innovációk gazdasági világsikerré konvertálásában. Meglátásom szerint ennek két oka van. Az egyik tényező, hogy hajlamosak vagyunk a fejlesztéseket túl sokáig csiszolni, mielőtt megmutatnánk a piacnak, így gyakran későn derül ki, ha valami nem működik. Másfelől, a még nem tökéletes, de a piaci igényt jól alátámasztó történetekbe nem tesszük bele, pontosabban nem mi tesszük bele a gyors és nagyléptékű növekedéshez szükséges, megfelelő mennyiségű tőkét. Ezeket a néplélekben gyökerező kulturális kérdéseket is kezelnünk kell.

A kötetben található példák mögött egy-egy történet húzódik, amiben bizonyosan szerepel egy jó ötlet, sok elvégzett és talán még elvégzendő munka. Olyan is van, ahol már látszik a hatás, és olyan is, ahol még csak a remény csillog. Mindegyikben közös viszont, hogy példát állítanak a jelen és a jövő magyar innovátorai számára, hozzájárulva ahhoz a kritikus tömeghez, ami reményem szerint begyújtja azt az öngerjesztő innovációs „plazmagömböt”, ami biztosítja hazánkban a stabil, technológiavezérelt értékteremtést.